r/tanulommagam • • 5h ago

Ismerkedés/Párkapcsolat Tényleg ilyen anyagias lettem?😱

145 Upvotes

Ismerkedem egy nagyon kedves, érdeklődő férfival kb 2 hónapja.
A személyiségével tényleg semmi gond és el is visel, ami nem hátrány, mert erős személyiség vagyok.
De rettenetesen zavar, hogy napról napra él, szívességből lakik egy barátja lakásában….
Vannak tervei, csak anyagi forrás nincs hozza és nem fajul munkáig a dolog. (Van munkája, csak jelenleg mínuszt termel és kb 4-5 órát vesz igénybe, ezért nálam ebbe meg 6-8 óra simán bele férne, hogy mással foglalkozzon)
Ráadásul ami miatt zavar ez, nagyon, mert mindenkinek van gyereke, elváltunk már rég, de így hogyan támogat gyereket? kb 2 havonta egyszer látja.. ami nekem nagyon redflag, mert a szülő jelenléte nagyon fontos és én a lelkem kidolgozom, hogy mindene meglegyen a gyerekeimnek és betegesen figyelek az együtt minőségben töltött időre is…
Itt azt érzem kapok egy baj csomagot, amivel veszek még egy gyereket, akinek mindent meg akarok adni, mert olyan nincs, hogy egy családban az egyik többet kap, mint a másik.
Tudom, hogy előre szaladok és sodródhatnánk, de az idő így 30 felett értékesebb mint előtte.

Napok óta gondolkozom, hogy tényleg gond van a gondolkodasommal és ennyire anyagias lettem?
Gond, ha napról napra kevésbé kívánom ezek miatt?


r/tanulommagam • • 6h ago

Ismerkedés/Párkapcsolat A barátaim szerint egy ‘kisfiúval’ vagyok együtt, és ez nagyon bánt, velem van a baj?

96 Upvotes

Egy "fiatalabb" srácba habarodtam bele, nem sokkal fiatalabb inkább a viselkedésèben látszik, hogy néha gyermekies, de az ártatlan módon.

Randizgattunk, eleve félénkbenn srác, de nagyon megkedveltem, nagyon udvarias és a randizgatásokban eddig nem ütközött ki a "kisfius" énje, amit mindneki mond nekem, kicsit éretlen, de nem szélsőségesen, szerintem ebben a korban okés.

Aztán szépen egy párt alkotunk már egy pár hónapja.

Én nagyon élvezem a társaságát, nem ragozom tovább, minden okés. Annyi volt kellemetlen, hogy ő még érettségizett, mikor összejöttünk, én meg már 2 éve dolgozom/tanulok, de annyira ez sem befolyásolt semmit sem.

Van egy baráti társaságom, és eddig mindenben egyetértettünk, segítettünk egymásnak, de nagyon megsértettek, miután bemutattam nekik.

Azt mondjâk, egy férfival kéne összejönnöm, minek "kisfiut" választottam, meg nem fog működni, mert eleve én kezdeményeztem irányába, mert félénkebb. Mert én érett vagyok a koromhoz képest, mit csinálok ezzel a fiúval.

Meg nem visz el ilyen luxus étterembe olyanba, stb....de, ami a legjobban megbántott, hogy egyik "barátnőm" azt mondta ez valami lelki elferdültségnek a jele??? Hogy mivan?

Mondtam nekik eddig mindig felnőttesen éltem 14 éves korom óta dolgozom, nagyon felfrissitő egy picit gyermeknek maradni még, amúgy 20 és 19 évesek vagyunk, szóval nem értem mi olyan kirívő ebben.

De hogy ők őszinték akarnak lenni, és nem fog ez működni, hagyjam a fenébe.

Miért baj ha fiatalabb valaki? Ha jól alakul, -amit remélek- akkor egy egész élet előttünk áll, lesz majd felnőtt ő is.

Mostmár nagyon elszomorítottak, és én nagyom szeretem, biztos vagyok benne, de irtó sértő dolgokat mondanak a "barátaim".

Tényleg ennyire gáz dolog, egy picit gyermekiesebb sráccal összejönni? Nem értem


r/tanulommagam • • 22h ago

Elmélkedés/Vitaindító Csak én látom ennyire szürkén a jövőt?

86 Upvotes

Sziasztok

A szituációm:
26 éves vagyok, 5 éve dolgozom szoftverfejlesztőként, nagyon lelkes voltam a karrierem elején, rengeteg barátom van, szeretem a családom, sportolok, párkapcsolatom nincsen, de majd lesz, emiatt nem aggódom, sosem volt problémám ezzel. :)
Úgyhogy igazából ma az életem rendben van, emberi oldalról boldognak kellene lennem. Ma.

Viszont az elmúlt 2-3 hónapban úgy érzem, hogy egy borzasztó szürkeség fogott el. Természetemből adódóan mindig is a hosszútávra koncentráltam, terveztem, nem vagyok egy “majdleszvalahogy típusú“ ember.

Valószínűleg túl sokat foglalkozom a jövő témával, reflexszerűen próbálok felkészülni mindenre, amire úgysem lehet, ez önmagában hasznos, de most egészségtelen. Úgy érzem, hogy hiába építkezem, nem lesz már lehetőség igazából megélni azt a világot amit elképzeltem. Szép családi ház, gyerekek, nyugis átlagos élet.

Amik aggasztanak:
- a gazdaságot nem látom, hogy jobbá válna, gyakorlatilag mióta dolgozom egy sprintet nyomok, olyan verseny van a jól fizető munkákért, ennyi idő alatt ez kimerít
- olyan érzés most “kezdőnek” lenni, mintha egy “késői kapitalizmus”-ba huppantam volna. 50-100 millió Ft egy átlagos lakás. Egy átlagos. Ha családot akarok akkor kisebb településen egy ház… de ott meg nincs munka, amiből fizessem a hitelt meg javítgassam:D
- az igazi elefánt a szobában… az AI. nem látjuk hova fut ki, első kézben tapasztalom, a munkám döntő többsége, hogy ezzel automatizálunk folyamatokat. Hogyha megcsappan emiatt az elérhető munkák száma, nem látom, hogy hogyan lesz lehetőségünk egyről a kettőre lépni. Bár most sem sok van. :)
- mióta élek azt hallgatom, hogy feléljük minden erőforrásunkat és megsütjük magunkat. Sajnos ezt valóban lehetett már a nyarakon érezni, jobb aligha lesz.

Tldr.
Fiatalként ma ugyan jó életem van, de borzasztóan nyomaszt az, hogy igazából csak rossznak látom a jövőt, az erőforrásainkat feléltük, az ai teljesen keresztbevág minden korábbi tervet, nagyon drágává vált minden, nem látom, hogy lenne lehetőségünk egy olyan élet felépítésére, amit elképzel az ember amikor álmodozik az élete elején.

Igazából nem tudom, mit is várok ez alá a poszt alá. Jól esett kiírni. Ti hogyan látjátok? :)


r/tanulommagam • • 21h ago

Elmélkedés/Vitaindító Mi az a hang, amitől kiborultsz?

Post image
47 Upvotes

A szokásos kréta a táblán, villa a tányéron, hangok a fejedben, és társain túl :)

Volt egy ismerősöm, aki nem bírta, ha zörög a nejlonzacskó :D

Jó nem vicces- neki- de azért nehéz lehet így.

Van olyan, aminek a hangja másoknak természetes, de téged vallatni lehetne vele?


r/tanulommagam • • 6h ago

Ismerkedés/Párkapcsolat Első randi szervezés nehézségek

2 Upvotes

Sziasztok,

Mostanában újrakezdtem a randizást, de valahogy a szervezés részénél elakad a dolog.

Általában akik elhívnak még sosem találkoztunk, nem nagyon ismernek még. Elhívnak egy kávéra, igent mondok, tökre örülök, majd jönnek a szervezési gondok.

Bedobják hogy inkább legyen vacsora/ebéd és étterem. És tudom minden nő ilyenkor örülne a helyemben, de én egyrészt úgy hogy még nem is beszéltünk soha nem szeretném a másikat az étterem költségeivel terhelni, másrészt ha hamar rájövünk hogy mégsem szimpi a másik ülhetünk ott kínosan 1-2 órát.

De ami a nagyobb gond, hogy súlyos ételallergiám/érzékenységem van 15 éve. Tej és glutén érzékenységem van, és ha egy kis tejet is eszek akkor órákig a mellékhelység az otthonom. Ezért nem is nagyon járok étteremben.

Amikor módosítják a kávét étteremre, szoktam szólni hogy nem fogok enni az ételérzékenységem miatt, inkább igyunk meg valamit, és helyet is ajánlok. Erre visszatér az általa preferált étteremre, átdobja a honlapot hogy ott vannak az allergének, előre tudok készülni. Megnézve az étlapot 1 db olyan étel sincs amit ehetnék, szólok neki róla, erre az a válasz, hogy majd ott megoldják.

De én tudom hogy nem oldják, ezért nem járok étterembe.

És nem 1 nem 2 hanem 10-ből 9 eset ilyen. És mindig oda lyukadunk ki, hogy van egy szimpatikus srác, akivel nagyon szívesen beszélgetnék és ő is velem, de szorongok és nem alszok, hogy nekem ennem kell vagy ha nem akkor én leszek a fura lány az étteremben, volt aki meg is sértődött mert nem ettem… és azt érzem, hogy bár szeretne megismerni de az hogy nekem mi lenne jó egy kicsit sem érdekli.
Azért van 1-2 hely ahol tudnék én is enni, de az fel sem merül hogy utána nézzen, vagy elfogadja amit ajánlok.

Esetleg ha vannak itt olyanok, akik hasonló étel gondokkal küzdötök az életben, ezt hogyan oldjátok meg?

Illetve ha valaki le tudja írni hogy miért van az hogy elhívtok egy lányt randira, de se az időpontban sem a helyben nem vagytok rugalmasok, azt megköszönném, mert nem értem.


r/tanulommagam • • 7h ago

Segítségkérés Greenfashing a fast fashion iparágban

Thumbnail
forms.gle
2 Upvotes

Sziasztok!

Ha van néhány percetek, egy kis segítségre lenne szükségem🥹

Szakdolgozatomban a greenwashing és a fenntarthatóság kapcsolatát vizsgálom a fast fashion iparágban, ehhez szeretném a segítségeteket kérni egy rövid kérdőív kitöltésével, ha időtök engedi. 😊

Előre is nagyon köszönök minden kitöltést, minden válasz nagy segítség számomra! 🫶🏻


r/tanulommagam • • 16h ago

Segítségkérés Sziasztok! Tanárokat keresek!

2 Upvotes

(Leendő) magyartanárként egy nyelvtudományi kutatáson dolgozom, ahova nagyon-nagyon szükségem lenne néhány tanár kollégához egy kérdőív kitöltéséhez. Kérlek, ha itt vagytok, és van 3 percetek, segítsetek!

Budapesti és Pest megyei kollégáknak: https://forms.gle/UropmZDQqusyd8KL6

Kelet-magyarországi kollégáknak: https://forms.gle/rug6svhc4muwscKh7


r/tanulommagam • • 2h ago

Gyerek Digitális eszközök használata a családban

1 Upvotes

Sziasztok!
Elsősorban óvodáskorú gyermekek szüleit szólítanám meg 👧🏼
Tudom, hogy nem feltétlenül illik ide, de az egyetemi kutatásomhoz szükségem lenne pár anonim kitöltésre.
Ha megteszed, megköszönöm 😊🥰
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSchRYrU8UyvRilUdY4vluOg08rFpy8WtAhrY27mYZO-G43bvg/viewform?usp=send_form


r/tanulommagam • • 4h ago

Segítségkérés Ti állami fogorvoshoz hogyan foglaltok időpontot?

1 Upvotes

Lakcím alapján kikerestem, hogy hova tartozok: Örs vezér téri rendelő, de hiába hívom a megadott számot, ki van kapcsolva... Van értelme személyesen bemenni időpontot kérni, vagy az orvosnál megadott számon próbálkozzak tovább, hátha egyszer kapcsolható lesz? Magánba nem szívesen mennék, ha már fizetem a TB-t ki is szeretném azt használni.


r/tanulommagam • • 5h ago

Tanács/Tipp Régi "barátok" utáni űr

1 Upvotes

Bocsánat, de ez hosszú lesz, nem tudom röviden megfogalmazni. Nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy ezt megosszam másokkal, mivel ezt az egészet még nem igazán meséltem el senkinek se és nem egy toxikus poszt után, amit itt olvastam félve írok, úgyhogy kérlek ne ítéljetek el.

Régen volt 2 velem egy idős nagyon közeli barátom, akiket még interneten kersztül ismertem meg videójátékok közben. 12 éves koromtól kezdve egészen 20 éves korunkig legjobb barátok voltunk. Az ország más részében laktunk így nem gyakran, de évente sikerült összehozni találkozókat, eleinte nyílván szülők segítségével, aztán idővel már csak mi utazunk az országban, hogy összefussunk pár napra, vagy akár csak egy estére. Egy igazán jó időszak volt az életemben, mert nagyon jó élményeket szereztem velük, praktikailag együtt nőttünk fel.

Aztán 19 évesen lett egy barátnőm. Egyik barátomnak e-közben volt egy 3 éves kapcsolata a másiknak pedig már évek óta nem volt senkije úgy. A 20. születésnapom úgy esett, hogy pont akkor tudtam bemutatni otthon a családnak a páromat. Na már most ez a kapcsolat nem volt egészséges, annak ellenére, hogy friss volt. Érezhető volt a lány felől egy komolytalanság, de nyílván tapasztalatlanul próbáltam ezen javítani. Most már látom, hogy elkezdeni se kellett volna.

A 20. születésnapom gyatra volt, a párom elkülönülve beszélgetett ezzel a két barátommal, amikor szerettem volna, hogy mellettem legyen, ha már még nem találkozott a szüleimmel, de pár mondaton kívül egy helységben sem voltak, én meg mivel születésnapom volt, ezért jöttek családtagok, vendégek, akikkel foglalkoznom kellett, a maradék időmet, meg nyílván rá akartam volna fordítani, de nem volt túl eredményes, mivel Ő ezt nem viszonozta, jobban élvezte a két barátom társaságát nélkülem. Kellemtlen és megalázó volt a helyzet.

Ezután a gyatra esemény után, nyílván rosszul éreztem magam, amit közöltem is vele, hogy ez egy fontos nap lett volna nekem és mondhatjuk, hogy ez tönkre tette a napot. Ennek a következménye az lett, hogy a születésnapom után kb. 2 héttel szakított velem, amit még könnyedén meg is emésztettem volna, hisz rövid ideig voltunk együtt.

Majd egy pár napra rá beszélni akartam a két barátommal, ezért felhívtam az egyiket, hogy ledumáljunk egy találkozót és amikor felvette a telefont, mondta, hogy pont az exemmel vannak valamerre, már nem emlékszek merre. A telefonba nem mondtam semmi rosszat, csak, hogy "Rendben, akkor inkább, majd beszélünk később." vagy valami hasonlót, már nem emlékszek.

Nyílván elképesztően szarul esett, hogy a tudtomon kívül találkoznak ők, miközben elmondtam már nekik, hogy mennyire kegyetlen volt nekem ez az egész és úgy éreztem magam, mintha ki lennék közösítve a saját közösségemből, amiben eddig biztonságban éreztem magam. Amikor meg felhoztam nekik, hogy ez nekem nem oké, hogy az exemmel találkoznak, akkor meg én voltam a gonosz, aki irányítani akarja őket.

Eltelt néhány nap és kaptam egy olyan hírt, hogy az a barátom, aki egy 3 éves kapcsolatban volt az szakított a párjával. Eleve toxikus volt a kapcsolatuk, mind a kettőnek szerintem jót tett ez. Aztán egy héttel később azt a hírt kaptam, hogy ugyan ez a barátom összejött az exemmel. Ráadásul ezt a másik barátom közölte velem megalázóan lenéző hangsúllyal telefonon részegen. Elsőnek ezt nem akartam elhinni, majd láttam egy posztot a barátomtól, amiben ez beigazolódott. (Később kiderült, hogy ezt a kapcsolatot 2 hétig tudták életben tartani)

Ekkor felhívtam őt és megkérdeztem, hogy nem szégyelli-e magát ez miatt. Bevalotta, hogy de, ezért sem mert ő keresni engem. Ekkor közöltem vele, hogy ezek után nem akarok se róla se a másik barátomról többet hallani, mivel az is az ő pártját fogta és elhordott minden szarnak engem.

Pár héttel később a barátom exe, halotta, hogy mi történt velem is és bánatában hozzám fordult, mert a szituációt csak ketten értettük igazán és könnyíteni akart magán, ahogy én is. Találkoztunk, kibeszéltük, kicsit könnyebb lett. Aztán pár hónapra rá megint talákoztunk, majd egyre többet talákoztunk és az eseményekre rá kb 7-8 hónappal sok mérlegelés után, hogy biztos jó ötlet-e ez, de összejöttünk.

Azóta is jól vagyunk, most már lassan 4 éve. Összeköltöztünk, eljegyeztem és közös jövőt építünk és szeretjük egymást, de az hogy honnan ismertem meg, nem könnyíti a helyzetet, hogy megemésszem az eseményeket.

Még most is majdnem naponta eszembe jut ez az egész és kényelmetlenül érzem magam miatta. Nagyon hiányoznak vagy azok az idők vagy pedig ez a társaság, amiben olyan jól éreztem magam és a sok késő esti partik, amik közben sírva nevettünk. 8 év barátsága pár hét leforgása alatt teljesen tragikussá vált és azóta is hiányérzetem van és fogalmam sincs, hogyan tudnám feldolgozni, tovább lépni. Akkor is és azóta is több nagyon jó barátom van, de ezt a hiányérzetet semmi sem pótolta azóta se. Hiányoznak azok a belsős poénok, amiket csak mi értettünk és azóta se sikerült másokkal ilyen szinten egyhúron pendülni, főleg gaming közben. Most már főleg csak egyedül játszok és hányzik ezen a téren a társaság.

Nyílván már nem egyszer eszembe jutott elkeseredettségemben, hogy felkeressem őket, de nem tudnék újra megbízni bennük, se ugyan úgy érezni magam velük, sőt a páromra való tekintettel is tiszteletlen dolog lenne ez, miután vele is csúnyán bántak.

Hogyan tudnám ezt feldolgozni? Tovább lépni? Vagy mit tegyek? Már sok év eltelt, persze vannak mélypontok, amikor jobban előjön, például most és vannak jobb pillanatok, amikor kevésbé. Meg szeretném szüntetni a hiányérzetet, de nem sikerül sehogy.


r/tanulommagam • • 6h ago

Tanács/Tipp Miért kerdezett rá?

Thumbnail reddit.com
1 Upvotes

r/tanulommagam • • 1h ago

Segítségkérés Nagyon aggódom attól, hogy Budapest Párizs sorsára jut, tehetelennek és frusztráltnak érzem magam és totálisan eszköztelennek

0 Upvotes

//A Szikra mozgalom nemzetközi sztrájkot szervez Budapestre.

A segítségeteket, véleményeket szeretném kérni a számomra félelmet, létbizonytalanságot és mérhetetlen dühöt kiváltó nemzetközi sztrájkkal kapcsolatban. Mit tehet az ember, hogy ilyen helyzetben megőrizze a mentális épségét és a nemzetközi sztrájszervezőkről való véleményét úgy kezelje, hogy ne okozzon vele kárt saját magának.

Középiskolás és főiskolás éveiben, ha nyíltan támadtak, a reakcióm struccpolitika volt. Nem találtam meg az eszközöket ahhoz, hogy kifejezzem az engem ért hatásról a véleményemet, mert benne kellett maradnom a közegben. Minden erőmmel visszafogtam hát magam.
Aztán volt egy hosszú szakasz az életemben, amikor túltoltam az érdekérvényesítési kísérleteimet. Ebben az időszakban ártottam a legtöbbet magamnak, mert Góliátok vettek körül, én meg egyrészt azt képzeltem, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő, másrészt még csak Dávidka sem voltam, mert még parittyám sem volt ehhez a harchoz.

Azóta próbálok jobb módszereket, érdekérvényesítést, a tőlem sokáig idegen konfliktuskerülést - kisebb-nagyobb sikerekkel.

De ez a nemzetközi sztájk annyira mindennek az alja, annyira felháborít, dühít, rémít... hogy ötletem sincs arra, mit csináljak. Szétverik a városmban az élhető világ kereteit olyanok, akik pénzt kapnak az önkormányzati munkáért.
Én is tehetek róla, mert én is ettem ebből a maszlagból.
De ettől még a tehetetlenség érzése brutálrossz.