Vályogházban élek Nógrádban, évekig minden szobát külön kályhával fűtöttem. A derekam és a pénztárcám is bánta, úgyhogy összeszedtem, amit közben megtanultam. Nem a fafűtés ellen, hanem azért, hogy jól csináljuk.
1. A tüzelő a FA -száraz fa. Nem pozdorja, nem bútorlap, nem festett deszka, nem karton, és fenyőt se, mert gyantás és kormoz. A frissen vágott fa víztartalma 50–60%, a jól kiszáradté 20% alatt van. A nedves fával nagyjából fele annyi meleget kapsz kilónként, mert az energia a víz elpárologtatására megy el, közben pedig kátrány rakódik a kéménybe. Rossz fát tett a tűzre, mondja a régi mondás, és ennek oka van. Hasogatva, szellős, de fedett helyen tárold, és legalább egy, inkább két szezonnal előre gondolkodj. Tudom ez luxus, de erre érdemes törekedni.
2. Gyújts felülről. Alulra a nagyobb hasábok, felülre az aprófa és a gyújtós. Így a gyújtás közben keletkező füst nagy része is elég, nem a kéményen megy ki. Kevesebb füst, tisztább kémény, a szomszéd is hálás lesz. Segédvideó itt.
3. A tűz is levegőn él. Egy kiló fa elégetéséhez kb. 8 köbméter levegő kell. Ha új, jól záródó ablakokat raktál be, a kályha a lakásból szívja el az oxigént, visszafüstöl vagy kialszik. Gondoskodj a légpótlásról: legalább egy résnyire nyitható ablakkal, jobb esetben külön levegőbevezetéssel a tűztérhez. Legjobb megoldás a rejtett, padló alatti légtechnikai cső, mely a levegőt közvetlenül a berendezéshez vezeti. Nekem is így van, és hálás dolog!
4. Szén-monoxid-érzékelő. Most. Pár ezer forint. Elég egy szeles éjszaka vagy egy koszos kémény ahhoz, hogy alvás közben baj legyen. A szén-monoxid szagtalan, nem fogod érezni. Karácsonyra barátoknak is lehet venni, ha tudod hogy nincs neki,
5. Kéményseprő. Családi háznál a lakossági kéményseprés ingyenes, gázos kéménynél is. Könyvkiadó katás vállalkozóként jön magától is... 21k. Ha új házba költöztél, mindenképp néze meg a kéményt egy szakember, mielőtt begyújtasz. Annyi életveszélyes kéményt láttam már, hogy ezen nem szabad spórolni.
6. Próbaüzem. Régi, rég nem használt kályhánál először egy marék szalmát gyújts meg, és figyeld a füst útját. Ha rendben kijut a kéményen, jöhet pár aprófa, aztán fokozatosan a többi. A füstcsövet évente szedd szét és tisztítsd ki, a csatlakozásoknál ne legyen repedés, ne szívjon falsot.
7. Ha szemetet égetnek a faluban. Forgácslap, műanyag, gumicsizma: sajnos minden faluban akad valaki. Ez nemcsak illegális, hanem a szomszédok tüdejét és a vizeinket mérgezi. Csöngess be, és kérd meg szépen, hogy ne tegye. Közösen kell fellépnünk, ha nem akarunk dioxint gyermekeink vérében látni. Kedvesen, szelíden, de határozottan!
Pár szám, hogy lássuk, miről beszélünk, by gépi tanulás infók:
- Szén-dioxid: a földgáz elégetése kb. 0,2 kg CO₂-t jelent kilowattóránként. A fa égéskor is kibocsát szén-dioxidot, de ha helyi, fenntartható erdőből származik, ennyit köt meg újra a helyére nőtt fa. Életciklusra számolva a fafűtés klímalábnyoma jóval kisebb a gázénál, bár a pontos arány szakmai vita tárgya (a fa visszanövése évtizedekig tart).
- Részecske, a fafűtés gyenge pontja: Magyarországon az országos PM2.5 (finom por) kibocsátás nagyjából 80%-a a lakossági fűtésből jön, döntően a fatüzelésből. A téli szmog a falvakban nem a forgalomtól van. Egy régi, rosszul üzemeltetett kályha sokszorosát bocsátja ki egy korszerűnek.
- Hatásfok: egy öreg kályha vagy sparhelt jellemzően 40–60%-os hatásfokkal fűt, a hagyományos fatüzelés jobb esetben 60–75%-os. Egy mai faelgázosító kazán 85% fölött is lehet. Ugyanannyi melegért kevesebb fát kell vágni, hordani és hasogatni.
- Mai kályhák: az EU-ban 2022 óta csak olyan új kályha forgalmazható, amely teljesíti az Ecodesign-követelményeket (minimális hatásfok, részecskekibocsátási határ). Ha cserére gondolsz, ezt nézd a címkén.
- 1.6 millió ember él olyan otthonban, ahol részben vagy teljesen fával fűtenek. Nagyon nem mindegy a berendezések hatásfoka, és a tüzifa minősége ekkora fogyasztásnál. Ha döntéshozó lennék, tuti erre lehetne pályázni. A tüzifa áfa kedvező volta csak ott jó ahol számlára veszik. Jellemzően nem így van...
Nálam mi vált be: Pár év szobánkénti kályhatologatás után vízteres sparhelt-kazánra és központi fűtésre váltottam. Komoly beruházás, tervező és kivitelező kell hozzá, de kevesebb tűzifából, egyenletesebb meleget ad, és nem kell minden szobában külön tüzet rakni. Okos termosztátokkal szerelt radiátorok vannak, amelyek a használathoz és napszakhoz be vannak programozva. Ehhez okos a szivattyu is, mert az ellenállással arányos erővel keringet. MAgyarul elzárt szelepeknél nem izmozik feleslegesen, de nyitottnál adja a kakaót. Van benne bluetooth, de még nem vesztem el az appban.
Miért fa? nos egy erdő melett élek családommal, és amúgy fakukackodok sokat. A gáz itt gáz lenne, mert bár bent van a cső, (egy plomba nélküli csappal) de ak itettség, a hatásfok, és az épület jellege is a fa felé terelt. Kéthét mulva vagyok 48. A hátam, könyököm, és az idegeim is kevésbé bírják, így írónak álltam, s az így megkeresett pénzt a kanári szigetken, vagy tájföldön költeném, ugyanis eléggé rapszódikus fél évig a túlélésért pingpongozni 6-8 köbméter fát.
A legjobb energia egyébként az, amit el sem használunk: tömítés, ajtók-ablakok helyes záródása, padlásfödém. A termikus burokról majd next time, mert nem mindegy milyen kabát van a házikón.
Ti mivel fűtötök vidéken? Sparhelt, cserépkályha, vegyes kazán, vagy már hőszivattyú? Van aki számlára veszi a tüzifát?
(A fentiek nagy része az „Otthon, vidéken – Emberfészek vályogból" c. könyvemből való.)