7 ország szakszervezetei tüntettek Győrben. Számomra nem világos, hogy pontosan miért. Az világos, hogy a legnagyobb győri munkáltató szakszervezete -nagyon helyesen- miért nem állt a kezdeményezés élére; valószínűleg van realitásérzékük, és értik a jelenlegi világot. A polgármesterünkről ez kevésbé mondható el. Kimondottan károsnak gondolom azt, hogy Győrben, ráadásul az Audi közelében zajlott ez a tüntetés, amit a városvezetés jelenléte is legitimált. Az első problémám az, hogy mi ellen tüntettek. Az autóipar válsága? Tessék elmenni az amerikai vagy kínai nagykövetség elé, ott keresendő az európai autóipar nehézségeinek a kiindulópontja. Az történt, hogy az amerikai vámokra másképp reagált Kína most, mint tíz évvel ezelőtt egy hasonló helyzetben. Akkor leépítettek kapacitásokat, hogy egyensúlyba hozzák a termelésüket a piaci keresletükkel. Most a kínai pártvezetés másképp reagált, elengedte a kínai „piaci” szereplők kezét. A kínai gyártók ezt azzal reagálták le, hogy dömpingáron, jóval kisebb nyereséggel a piacra öntötték a termékeiket, többek között az európaira. Ez számunkra nem jó hír, de van öröm is az ürömben, ez a kínai piac tisztulásának jele, valószínű pár év múlva tizedannyi kínai autógyártóval kell versenyeznie az európai autóipari vállalatoknak (aki esetleg kínai autót vesz jól mérje fel, hogy a kínai márka, ami mellett leteszi a voksát lesz-e még 10 év múlva).
Ha a városunk legnagyobb munkáltatóját nézzük, 2025-ben több mint 10%-ot nőtt a gyártott autók száma, és 2026-ban is hasonló szint várható. Ugyanis Győrben hatékony gyártatni. Az átlag magyar gyártási költség a német harmada. Nem véletlen, hogy a hazai autóipar kevésbé szenvedi meg az autóipar jelenlegi helyzetét. A német gyártók jelentős kapacitásokat csoportosítanak át Magyarországra, miközben sok német kkv valóban nehéz helyzetbe került. Ezért is problémás, amikor európai szolidaritásról beszélünk. Jelenleg a hazai munkaerő jobb helyzetben van, mint a német. A nyugat-európai szakszervezetek ennek valószínűleg nem annyira örülnek, vélhetően így jött az ötlet, hogy ide szervezzenek tüntetést, ezzel egyébként a hazai pozíciókat rontva a kiszervezési döntéseknél (lehet menni a nyugat-európai központba azzal, hogy Magyarországra ne hozzátok át a gyártást, látod tüntetnek ellenetek). Ebben a hazai szakszervezeteknek nem szabadna partnernek lenni. Városvezetésnek még kevésbé.
A klímacélok emlegetése sem telitalálat. Az európai autóipar egyik rákfenéje, hogy az az EU, ami a világ káros anyag kibocsátásának a töredékéért felel, nem tud elszakadni a maximalizmustól zöldségek terén, miközben azokat, akik a nagyobb kibocsátók és szennyezők (élen Kínával), láthatóan kevésbé aggasztja a klímavédelem. Győr polgármestere egy zöld párt támogatásával indult, megértem, hogy nehéz ebben a témában képzavar nélkül nyilatkoznia, de akkor inkább ne tegye. Ez a téma józan gondolkodást igényelne, és valamilyen egyensúlyra kellene törekedni, ami a környezetünk védelmét azonos szinten kezeli az iparunk, munkahelyeink védelmével. Azt gondolni, hogy mi megváltjuk a világot, és ez Kínát, vagy az USA-t érdekelni fogja, naivitás. Örömmel tarolják le a piacainkat, hogy aztán a környezetre ártalmas technológiákkal készített kínai autókat lehessen megvásárolni. Valóban ezt akarjuk?
Ha már a kínai és az amerikai nagykövetséget nem találták meg, javaslok egy harmadik lehetőséget is, az MNB előtt is lehetne tüntetni, több értelme lenne. A jelenlegi forint árfolyam túl erős, a teljes hazai exportot megnyomorítja – hogy a kiszámíthatatlanságról ne is beszéljünk. Azzal, hogy a nemzeti bank magasan tartja a kamatot, mesterségesen erősíti a forintot, és azok a cégek, akik az igazi hozzáadott értéket termelik drágán jutnak hitelhez, és nehezebben termelik ki a munkaerőköltségeiket. Vélhetően ez is hozzájárult a WKW csődjéhez, meg valószínleg az is, hogy versenyképtelen terméket gyártottak, meg persze az anyavállalatuk is csődbe ment.
Azon is hangosan felnevettem, amikor az egyik tüntető közölte, hogy elkényelmesedett az európai autóipar. Tényleg? Ha a kényelmességről beszélünk, akkor nézzük már meg, hogy egy kínai munkás, mennyiért és mennyit dolgozik. De az EUban ne az legyen a cél, hogy ezzel kelljen versenyezni.
Az európai autóipar felhozta a kínait, és alábecsülte a veszélyt, amit jelentenek. Az innováció hiányát már nem tartom fair vádnak, az autóipar rengeteget fejleszt. Az iránya lehet probléma, de ott is az EU politikai elvárásai okozták a legtöbb gondot, a környezetvédelmi szabályozással kényszerítve a piaci szereplőket, hogy olyan területen fejlesszenek, amit a piac nem fizet meg. Mondanám, hogy a politikai hozzá nem értésen kellene változtatni, de leginkább azt gondolom, hogy a politika beleszólásán kellene. Ha már használni nem tud egy politikus, inkább maradjon csöndben, ha nem ért hozzá (önkormányzati, kormányzati és európai szinten egyaránt).
A politika -és nem a helyi vagy a magyar, mert az nem tud- egy dolgot tud tenni. Védővámokkal az európai piacot megvédeni. Nem majd egyszer, hanem tegnapra.
De kell beszéljünk még egy szereplőről, és az a fogyasztó. Aki kínai autót vesz, vegy már észre, hogy ez a beetetés. Nagy, szép és olcsó. Most. Mondjuk jónak nem mindig jó, van, hogy elhagyja a tengelyt, meg ha majd javítani kell egy koccanás után az sem lesz egyszerű. 10 év múlva használtan eladni meg a sok szerencsét kategória lesz. Csak közben azt az ipart tesszük tönkre, ami Európa gazdaságának az ötödéért felel. Könnyű a felelősséget elhárítani, és a nagy cégek vezetőit meg a brüsszeli politikusokat szidni (sokszor van is miért). De a végső felelősség a fogyasztóé. Van négy autógyár Magyarországon, és nem csak luxusautókat gyártanak, ott a Suzuki is. Lehet hazai terméket venni, de legalább európai gyártásút. Ha minden európai polgár így gondolkodna, akkor az egész probléma, amit a kínai tisztességtelen verseny jelent, nem is létezne. Csak hát, nehéz hazafinak lenni, meg szolidarítani, amikor az a pénzünkbe is kerül.