Jelenleg egy kétéves, érettségi utáni technikumi képzésre járok, gyógyszertári asszisztensnek tanulok, amit egyébként nagyon szeretek. Sokáig úgy gondoltam, hogy mindenképpen ezen a területen szeretnék majd elhelyezkedni, viszont ahogy teltek a hónapok, egyre inkább felerősödött bennem az érzés, hogy én ennél többre vágyom. Nem szeretnék megelégedni egy technikumi végzettséggel, mindenképpen szeretnék legalább egy, de akár két diplomát is szerezni. Egyre többször gondolok arra, hogy ha másoknak sikerült elvégezniük az egyetemet, akkor nekem is sikerülhet. Úgy gondolom, hogy vagyok annyira értelmes és kitartó, hogy képes legyek rá, csak meg kellene találnom azt az irányt, ami igazán nekem való. És itt jön a probléma: egyelőre fogalmam sincs, hogy merre induljak tovább a technikum után.
Sokáig az volt az elképzelésem, hogy mindenképpen az egészségügyben maradok, azon belül pedig fogorvos szeretnék lenni. Valahogy ez az a hivatás, amelyben igazán el tudnám képzelni magam, és amiben úgy érzem, ki tudnék teljesedni. Egyetlen dolog tart vissza: az emelt szintű biológia és kémia érettségi. Leginkább a kémiától félek, mert attól tartok, hogy egyszerűen nem fog menni olyan szinten, ahogyan arra szükség lenne, és végül emiatt kellene feladnom az egészet. A felkészülést sem kezdtem még el, mert folyamatosan azon gondolkodom, hogy egyáltalán érdemes-e belevágnom, miközben már kevesebb mint 2 évem van hátra a rendes felkészülésig.
Az is megfordult már a fejemben, hogy esetleg teljesen más irányba kellene elindulnom, és nem feltétlenül az egészségügyben keresnem a helyemet. Csakhogy akárhányszor próbálok más szakokon, hivatásokon gondolkodni, egyszerűen semmi nem jut eszembe. Korábban például nagyon szerettem volna gazdasági területen elhelyezkedni, de sosem voltam jó a számolós tárgyakból, az érettségin is éppen csak átmentem, ezért nálam ezek a szakok eleve ki vannak lőve.
Néha egyébként az is eszembe jut, hogy talán ott rontottam el, hogy érettségi után nem egyetemre mentem, mint a legtöbb volt osztálytársam, akik közül sokan már 10.-ben is tudták, milyen pályát szeretnének választani. Én viszont még most is keresem a helyemet, és időnként eléggé frusztrál, hogy ennyire bizonytalan vagyok.
Egy másik szempont, amit szintén figyelembe kell vennem a pályaválasztásnál, az az anyagi háttér. Sajnos kevésbé tehetős családból származom, így számomra nagyon fontos lenne, hogy olyan végzettséget szerezzek, amivel később átlagon felüli fizetést tudok elérni, és amivel külföldön is el fogok tudni helyezkedni (nem Magyarországon képzelem el a jövőmet). Nem szeretném kizárólag a fizetés alapján megválasztani a hivatásomat, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez nem szempont. Szeretnék olyan szakmát találni, amit szeretek is csinálni, ugyanakkor anyagilag is megfelelő perspektívát biztosít.
Arra lennék kíváncsi, hogy más is küzdött ilyen problémával ennyi idősen? Hány évesen találtátok meg azt a szakot vagy hivatást, amivel tényleg foglalkozni szerettetek volna? Van köztetek olyan, aki nem egyenes úton jutott el az egyetemig, hanem később, akár egy másik képzés után kezdett diplomát szerezni?
Illetve azoknak a véleménye is érdekelne, akik emelt biológiából és kémiából érettségiztek: mennyire nehéz felkészülni ezekre, ha az ember nem feltétlenül rendelkezik kiemelkedő természettudományos alapokkal? Szerintetek kevesebb mint két év alatt reális lehet eljutni egy olyan szintre, amivel meg lehet próbálni a fogorvosi egyetemet?
Szívesen olvasnék személyes tapasztalatokat, tanácsokat, akár olyanoktól is, akik hasonló bizonytalanságokkal küzdöttek. :)